A Hírlapom.hu és a Google Reader összehasonlítása

Nagyon kellemes meglepetést okozott számomra a Hírlapom.hu RSS olvasó, amelyet eddig nem ismertem. Már hozzászoktam az internet hírektől zajos információdzsungelében, hogy mindenütt elsősorban a bulvár témák özönlenek a gyanútlan szörfözőre. Ez az oldal üdítően más: igényesen megválogatott hírforrásokat kínál mindegyik témában, olyanokat, amelyek leginkább számítanak megbízható és hiteles forrásnak, ugyanakkor naprakészek, s hozzák azt a "pörgős" stílust, amelyet az ide-oda kattintgató, az izgő-mozgó képektől, animációktól káprázó szemű internetpolgár elvár. Jó volt látni, hogy a Duna TV, a HVG, a FigyelőNet, a Huszadik Század, az Origo és hasonló portálok vannak becsatlakoztatva mint az informálódás csatornái, hasonlóképpen az igényes külföldi hírportálokhoz.

Amiben gyengébbnek látom Hírlapom.hu-t, hogy nem ad lehetőséget a csatornák (feed-ek) keresésére (pl. kulcsszavakkal), ehelyett pontosan be kell írnunk az általunk ismert feed URL címét, valamint sokkal korlátozottabb a csatornáink menedzselésének lehetősége. Nem kínál annyi funkciót, mint a Google Reader: nem választhatjuk meg a feed-ek sorrendjét, nem fűzhetünk hozzájuk megjegyzést, nem tudjuk megosztani őket másokkal közvetlenül ebből az RSS olvasóból. Elküldhetjük azonban e-mailben, valamint exportálhatjuk is XML formátumban.

Hasznos szolgáltatása még, hogy a hírcsatornák egyes tételeinek megjelenítésekor kis ikonnal kínálja fel az adott URL "beemelését" két közösségi linkmegosztó szolgáltatásba (del.icio.us és Digg), ahol lehetőségünk van ezek szisztematikus gyűjtésére, csoportosítására, másokkal való megosztására és kommentezésére.

A Google Reader többféle módon teszi lehetővé a csatornák keresését: egyrészt kulcsszó alapján, másrészt kategóriák alapján, ezenkívül kulcsszó szerint kereshetünk a legjelentősebb híroldalak és kereső szolgáltatások, valamint kereskedelmi portálok oldalain (Google News, Twitter News, eBuy). Megkereshetjük ismerőseink, családtagjaink oldalait is a különböző közösségi hálózatokon (Blogger, MySpace, Flickr stb.).

A Google Readerrel könnyedén "menedzselhetjük" a csatornáink (feed-jeink) egyes tételeit (weblapjait): könyvtárakba csoportosíthatjuk, átnevezhetjük, különböző nézetbeállításokat alkalmazhatunk (sorrendbe rendezhetjük őket aszerint, hogy a régi vagy a friss oldalakat szeretnénk-e legfelül látni), megjelölhetjük olvasottként, vagy éppen törölhetjük őket (leiratkozhatunk róluk). Sőt statisztikát is láthatunk arról, hogy hány feliratkozásunk volt az elmúlt harminc napban, hány tétel van benne, és hány e-mailt küldtünk el.

A legnagyobb különbség véleményem szerint a két RSS olvasó között: a Google Reader használatával nem egyszerűen csak a saját magunk által összeállított "újságot" vehetjük a kezünkbe folyamatosan megújuló és automatikusan frissülő hírekkel, hanem - hasonlóan más Google alkalmazásokhoz - felkínálja számunkra a közösségépítés, a kapcsolatteremtés, az ismeretek megosztásának lehetőségét, s ezáltal a Google Readerben is ott lüktet a "világfalu" szívdobogása, amely összeköttetést tud teremteni köztem és az internetet átszövő közösségi hálózatok között (Blogger, Flickr, del.icio.us stb.), s természetes az, hogy magából a hírolvasóból tudom megosztani másokkal az általam érdekesnek tartott weboldalakat, saját megjegyzésekkel tudom értékelni, valamint csillagokkal is kifejezhetem a véleményemet.